1945-ben megalakult a helyi Nemzeti Bizottság, amely végrehajtotta a földosztást, 82 földigénylő között 364 kh. földet osztottak szét. Az 1950-es évek agrárpolitikája, a beszolgáltatások rontották az életkörülményeket és a munkakedvet. A legvagyonosabbakat kuláklistára tették. Megindult az elvándorlás, többen az iparban kerestek munkát. 

1959-ben megalakult a Hajnalcsillag Termelőszövetkezet. Mint rossz adottságú tsz, évről évre állami támogatásban részesült. 1970-ben Kellner Sándor Termelőszövetkezet néven összevonták Pusztacsalád, Iván és Répceszemere termelőszövetkezeteit. Mivel a mezőgazdaság továbbra sem tudta eltartani a lakosságot, a Soproni Szőnyeggyár 30 fős üzemet létesített, ami a nőknek jelentett munkalehetőséget. 

Pusztacsalád népessége a 19. században indult gyarapodásnak: 1828-ban 301-en, 1880-ban 526-an, 1900-ban 568-an lakták. Az első világháború után folytatódott a növekedés, 1930-ban 701 lakosa volt a falunak. A második világháború után a népesség folyamatos csökkenése lett a jellemző. 1949-ben még 630-an lakták, 1960-ban 562-en, 1970-ben 490-en, 1990-ben 363, míg 1996-ban 317 lakosa van a falunak Ekkor még jellemző az elöregedés, nagyon sok a nyugdíjas. Biztató jel, hogy az utóbbi években azonban a házasságot kötött fiatalok közül többen is a faluban maradtak, és házépítésbe kezdtek, és egyre több gyermek születik a faluban. Vallási tekintetben a lakosok egységesen római katolikusok. 

A falu lakóinak a mezőgazdasági tevékenység csak jövedelem kiegészítésnek számít. A földeken elsősorban takarmánynövényeket termesztenek, amit az állattartásnál, főleg a szarvasmarha tenyésztésnél használnak fel. Jelenleg 11 egyéni vállalkozó működik és egy kft. Üzemel egy baromfifeldolgozó üzem, amely a nőknek nyújt helyben munkalehetőséget. A Heller Richárd által 1890-ben építtetett kastély jelenleg felújítás alatt van. Érdekes vállalkozás a falu határában, a Hujber János tulajdonában álló magánrepülőtér, amely kisgépek fogadására alkalmas. Elsősorban a vállalkozó kedvű turisták érdeklődésére számít, akik szívesen megtekintik a kisalföldi tájat madártávlatból, de nemsokára remélhetőleg az üzleti célú légiközlekedés is beindulhat. A helyi munkalehetőségek egyenlőre szűkösek, ezért a lakosok nagy része ingázik. Legtöbben a környeken megtelepedett multinacionális vállalatoknál vállalnak munkát. 

1898-ban – a korábbi iskolaház helyett – megépült az új iskola, amit 1909-ben két tantermesre bővítenek ki. A körzetesítés során megszüntették a felsőtagozatot. Jelenleg már sem az óvoda, sem pedig az iskola nem működik a faluban. A gyerekek ezért a szomszédos Ivánba illetve Csapodra a falu busszal, vagy  menetrend szerinti járattal járnak. Az orvos és a védőnő heti egy alkalommal rendel. Az állatorvos pedig hetente kétszer látja el az állatokat. A lakosok művelődését, kikapcsolódását egy művelődési ház, egy több mint 4000 kötetes könyvtár, egy felújított művelődési ház, egy sportszoba, egy szabadtéri rendezvénypajta, és egy sportpálya szolgálja. 1989-ben új kereskedelmi egység (vegyesbolt) létesült, amelyet a Sopronhorpács és Vidéke ÁFÉSZ működtet. Több család foglalkozik, az idelátogató túristák fogadására, falusi turizmussal.

Pusztacsaládot – viszonylag későn – 1960-ban csatolták be az áramellátásba. 1990-ben kiépült a vízvezeték-hálózat. A háztartások 90%-ába bevezették a gázt. Jelenleg megoldott a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése, és mindenhol van szennyvízcsatorna is, az ország egyik legmodernebb kezelő rendszerével együtt.

 1990-ben alakult meg az önálló önkormányzat. Előtte közös tanácsú község volt, amelynek székhelye Iván. Ma szintén Iván székhellyel közös Hivatal működik, amelybe Pusztacsaládon kívül Csáfordjánosfa, Egyházasfalú, Újkér és Csér tartozik. Az önkormányzat képviselőtestületét és tisztségviselőit jelenleg pártonkívüliek alkotják, pártszervezet nem működik a községben. Az önkormányzat szűkös keretek között gazdálkodik. Ez leginkább az óvoda, iskola, körjegyzőség fenntartására, valamint a felújítások, karbantartások elvégzésére elég. 1997-ben a temető, a falu végén lévő keresztek felújítását, és a szeméttároló bővítését valósította meg az önkormányzat.
2017-től számos pályázatot nyert a falu, amiből megújult a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, és a kultúrház is.
A 2020-ban falu határában létrehozott, két nagyteljesítményű napelempark is a fejlődést jelzi.